A salakmotorozsban legelterjedtebb szisztma alapjn egy futamban egyidejleg ngy versenyz mri ssze tudst az ramutat jrsval ellenttes irnyba motorozva egy ovlplyn, melynek anyaga, mrete s alakja is helysznenknt vltoz. A legkisebb hasznlatos plyamret 260 mter, mg a leghosszabb 425.
Az egyni megmrettetseken a bels szegly melll indul vaspapucsos a piros sapkasznt viseli, kifel a palnk fel haladva a kk, a fehr s kvlrl a srga sisakos versenyz indul. Ez nagyban megknnyti megklnbztetni a motorosokat a vezetbrnak, a kommenttoroknak, a szurkolknak. A starthelyek sikeressge plynknt vltoz, gy egyrtelmen nem jelenthet az ki, hogy a bels starthelyek dominlnak a gyzelmek tekintetben. Az adott futamban els helyen leintett pilta hrom ponttal, a msodik helyezett kettvel, a harmadik egy egysggel, mg az utols helyen clba rkez pont nlkl zrja az etapot.
A startot megelzen a versenyzk a zld lmpa felgyulladsra vrnak. Miutn ez megtrtnt a startszalag irnyba szegezik tekintetket, s a felcsapds pillanatban engedik ki a kuplungot. Hibs start esetn, tegyk fel valaki kiugrik s egy hajszllal hamarabb indul a kelletnl, a vezetbr visszainti a futamot. Szalagrints vagy -szakts esetben a kizrs sorsra jut.
Egy hagyomnyos viadal 20 futambl ll, mind a tizenhat salakszr tszr ll starthoz, teht mindenki tallkozik mindenkivel. Sorsols alapjn dl el, hogy melyik futamban ki honnan indulhat. Pontazonossg esetn a fontosabb helyek (pdium) sorsrl sztmotorozssal dntenek. A depban kt-kt motorja lehet mindenkinek, melyek szablyossgt a verseny eltti gptvtelen ellenriznek.
Tekintsen meg nhny kr szguldst az ausztrl Troy Batchelorrel:
|